🎤 Dinamit és Lord egy színpadon:

klasszikusok és érzelmek egy emlékezetes tavaszi koncerten 🎸

2025. március 21-én különleges este tanúi lehettünk a budapesti Barba Negrában, ahol három stílusában különböző, mégis egymásra hangolt zenekar gondoskodott arról, hogy a hazai rockzene újra méltó módon megünnepelhesse saját múltját, jelenét és jövőjét.

A Pablo and the Escobars energikus bemelegítése után a Dinamit robbantott, majd a Lord tette fel a koronát az estére – egy felejthetetlen koncerttel, amely még egy romantikus leánykérést is tartogatott. 💍

🔥 Pablo and the Escobars – Friss erő a klasszikusok között

Az estét a Pablo and the Escobars indította, akik nevükkel ellentétben nem a káoszt, hanem a tudatosan felépített, játékos rock and rollt hozták a színpadra. A hunglish nyelven megírt dalaik – egyszerre szatirikusak és valóságszagúak – kiválóan rezonáltak a közönséggel. Olyan érzés volt őket hallgatni, mintha egy angol klubturnéról ugrottak volna be egy gyors budapesti bevetésre. Egyértelműen bebizonyították, hogy a hazai zenei színtéren is van helye a friss hangoknak – különösen, ha azok ilyen hitelesen és szórakoztatóan szólalnak meg.

⚡ Dinamit – Újratöltve, teljes gőzzel

A Dinamit fellépése igazi időutazás volt – méghozzá a legjobb értelemben. A zenekar három klasszikus lemeze szinte teljes egészében felcsendült, a közönség pedig láthatóan értékelte, hogy nem csak a legnagyobb slágerek kerültek elő.

Felcsendült többek közt a Dinamit a vérem, a Tinédzser dal, a Pók, a Te mond meg, a Mi ez az érzés, az Ott van a híd és a Játszd, ahogy akarod is – ezek a számok ma is elementáris erővel szólalnak meg. Rudán Joe és Scholtz Attila énekhangja kiválóan váltotta egymást, a hangszeres szekció pedig hibátlan precizitással és lendülettel szolgálta ki a közönség energiáját. A színpadon érezhető volt az összhang és a tisztelet a zene iránt – és nemcsak a zenekartagok részéről, hanem a közönség részéről is, akik szó szerint együtt éltek minden dallammal.

🎆 Lord – Száz év, és még mindig él

A koncertcsúcspontot kétségkívül a Lord jelentette. A szombathelyi rockikonok már az első hangokkal uralták a teret – és ez nemcsak zenei értelemben volt igaz.

A zenekar megbízható stabilitása, karakteres hangzása és Pohl Misi szívből jövő előadása minden jelenlévőre hatással volt.

A koncerten elhangzott a Száz év, a Ne legyen sírás, a Neked soha nem elég, a Vándor, a Napvilág, az Itthon vagy otthon, valamint az Az utca kövén is – ezek a dalok nem csupán egy korszak lenyomatai, hanem olyan himnuszok, amelyek a mai napig szólnak azokhoz, akik keresik önmagukat, az igazságot, vagy egyszerűen csak a zenében lelik meg a megnyugvást.

És ha már érzelmek: a koncert egyik legmeghatóbb pillanata kétségkívül az volt, amikor egy rajongó a színpadon kérte meg menyasszonya kezét.

A zenekar meghatottan figyelte az eseményt, a közönség pedig ovációval ünnepelte a pillanatot.

Ezzel az este nemcsak a zenéről, hanem az összetartozásról, az élmények megosztásáról is szólt – arról, amit a rockközösség jelent.

Összegzés

Ez az este a magyar rockzene ünnepe volt: a friss lendületet hozó Pablo and the Escobars, a nosztalgia és erő kombinációját nyújtó Dinamit, valamint az ikonikus, de még mindig élő Lord koncertje egyaránt megmutatta, hogy a hazai rock nemcsak életben van, hanem újra és újra képes megújulni.

A Barba Negrában ezen az estén nem egy koncertet láttunk – hanem egy közösségi élményt éltünk át, ami hosszú ideig velünk marad.